Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja a nemzetközi jog szempontjából

A “háborúhoz való jog” (jus ad bellum) legkésőbb az ENSZ Alapokmánya óta múzeumi darab. A korábbi Jus publicum Europaeum (európai nemzetközi jog) körébe tartozik. Ugyanilyen elavult az “igazságos háború”, amely a rómaiak által kitalált fogalom (“justum bellum”), bár a Pax Romana értelmében. Ma a “Pax Americana”, majd a “Pax Russica”, és perspektivikusan a “Pax Sinica” érvényes. A második világháború után létrejött nemzetközi jog legfontosabb feladata a világbéke fenntartása, ezért jus pacis (békejog) néven is ismert. A nemzetközi jog (pontosabb megfogalmazás: nemzetközi közjog) hét alapelvre épül, amelyek általában nemzetközi “alkotmányos elveknek” tekinthetők, és jus cogens (peremptorikus) – jellegűek (röviden: Az erőszakkal való fenyegetés és az erőszak alkalmazásának tilalma (a legfontosabb védelmi tárgyak az állam területi integritása és függetlensége), az állam szuverenitása, a nemzetek önrendelkezési joga, a más államok belügyeibe való beavatkozás tilalma, a békés nemzetközi együttműködés, a viták békés rendezése és a szerződések betartása pacta sund servanda). .
A nemzetközi jogban az önvédelem csak támadás esetén szükséges válaszlépés (az ENSZ Alapokmányának 51. cikke). Az orosz külügyminiszter arról beszélt, hogy Ukrajna NATO-tagságra való törekvése veszélyeket jelent Oroszország számára. Ebben az összefüggésben említette az önvédelem kifejezést. Putyin konkrétabb volt, és Oroszország önvédelmi jogáról beszélt az ENSZ Alapokmány 51. cikkének (7) bekezdése alapján (amely nem létezik). Lényegében azonban ez egy megelőző (preventív) csapás, amelyet a nemzetközi jog szigorúan tilt, és ezért a nemzetközi jog megsértésének minősül. A háborút “villámháborúként” és a szükséges hadüzenet nélkül vezették. Oroszország agressziós háborúja durván megsértette a nemzetközi jog fent említett alapelveit, és egyúttal felborította az elmúlt évtizedek alatt nehezen és nehezen kialakított európai béke rendjét. Ezért az agressziós háború önmagában bűncselekménynek minősíthető, amint azt az ENSZ 1970-es “Nyilatkozata a nemzetközi jog elveiről az államok közötti baráti kapcsolatok és együttműködés tekintetében az Egyesült Nemzetek Alapokmánya szerint (“Baráti kapcsolatok” nyilatkozat)” egyértelműen hangsúlyozza: “Az agressziós háború a béke elleni bűncselekmény, amely a nemzetközi jog szerinti felelősséget von maga után”. A Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútuma is egyértelműen beszél az “agresszió bűncselekményéről” az 5. cikk d) pontjában.
Lásd részletesen:
-Panos Terz, , Völkerrechtswissenschaft: Völkerrechtstheorie Völkerrechtsphilosophie Völkerrechtssoziologie Völkerrechtsmethodologie , ISBN: 978-620-3-97855-1, Saarbrücken 2021.
-Panos Terz, The science of international law, ISBN: 978-620-3-97855-1, Saarbrücken 2021;
-Panos Terz, Quelques problèmes de droit international, Recueil d’écrits, ISBN: ‎ 978-620-4-10192-7, Saarbrücken 2021;
-Panos Terz, Панос Терц, Отдельные проблемы международного права, ISBN-13: 978-620-4-10170-5, Saarbrücken 2021;
-Panos Terz, Παναγιώτης Δημητρίου Τερζόπουλος, Επιστήμη του Διεθνούς Δημοσίου Δικαίου, ISBN: 978-620-0-63275-3, Saarbrücken 2022.
Prof.m.,, Dr.,Dr.sc.,Dr.habil., nemzetközi jogi szakértő.
Zeit, Frankfurter Allgemeine Zeitung, Focus, Neue Zürcher Zeitung, Stern, Wiener Zeitung (20.4.22), NZZ (11.5.22), Berliner Zeitung (14.5.22, 27.6.22, 13.7.22), FAZ (4.6.22), Zeit (15.7.22), Süddeutsche Zeitung (11.8.22).