Terz, Panos A körülmények alapvető megváltozása szabályának elhatárolása az 1976. évi bécsi egyezmény néhány rendelkezésétől,
JOGTUDOMÁNYI KÖZLÖNY,1977/XXXII/3, 162-169
A Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Bizottságának folyóirata
Zeitschrift des Ausschusses für Staats- und Rechtswissenschaften der Ungarischen Akademie für Wissenschaften
Periodical of the Legal and Administrative Sciences Committee 6f the Hungárián Academy of Science
Az államközi szerződések egyik legfonto-
sabb feladata, hogy tartós nemzetközi kapcsola-
tokat teremtsenek. A nemzetközi kapcsolatok
dinamikája azonban azt eredményezi, hogy a
viszonylag gyors változások következtében a
szerződések meghaladottakká válnak. A szerző-
dések elavulása új helyzetek kialakulásához ve-
zet, hiszen a jog alapját képező viszonyok sem
időtlenek, hanem folyamatosan változnak. Ebből
a tényből a nemzetközi szerződések jogára le-
vonható a következtetés, hogy a meghaladott és
az új feltételeknek már nem megfelelő szabályo-
kon történő túllépés az, ami a megváltozott kö-
rülmények között biztosítani képes a szerződé-
sek további létezését.
1
Erre már csak azért is
szükség van, mert az alapvető változások nyo-
mán olyan ellentmondások keletkeznek a meg-
haladott szerződési kötelezettségek és az új vi-
szonyok illetve körülmények között, amelyek az
állaimközi kapcsolatokban feszültséget és veszé-
lyes helyzetek kialakulását eredményezhetik. Az
ilyen jellegű ellentmondások megoldásának
egyik eszköze a körülmények alapvető megvál-
tozásának szabálya, amely ebben az értelemben
és ebben a funkciójában rendkívüli kisegítő eszköz
2
és amely biztonsági szelepként is felfogható.
Az azonban elképzelhetetlen, hogy valamely ál-
lam számára, amely részese számos, a világbéke
és a nemzetközi biztonság megőrzését szolgáló
egyetemleges és többoldalú egyezménynek,
ezekből a tagsági viszonyokból ilyen jellegű te-
her szármázhassák. így aligha található olyan
nyomós érv, amely következtében a körülmé-
nyeik alapvető megváltozásának szabálya az
ilyen jellegű egyezményekre alkalmazást nyer-
ne. Ezért ezeknél nem érvényesülhet a körülmé-
nyek alapvető megváltozásának szabálya, hanem
— kivételes esetekben — a szerződésben meg-
határozott kilépési lehetőségekkel lehet élni.
A nemzetközi szerződések jogáról szóló bé-
csi konvenció 62. cikke feljogosítja a feleket ar-
ra, hogy a szerződés megkötésekor fennálló kö-
rülményeknek a későbbiek során történő
alap-* (Clausula rebus sic stantibus —
Szerk.)
1
Tunkin, G. I. szovjet nemzetközi jogász bizonyos
fokig általánosítva ezt a problémát, rámutatott arra,
hogy amennyiben egy jogszabály ellentétbe kerül a
társadalmi fejlődéssel, akkor a jogszabály nem akadályozhatja meg e fejlődési folyamatok illetve erők érvényre jutását. Yearbook of the International Law Comission (ILC-Yearbook), 1963, Vol. I. 145. old.
2
A körülmények alapvető megváltozása szabályá-
nak ezt az aspektusát az ENSz Nemzetközi Jogi Bizottsága (ILC) kommentárjában abból a szempontból emelte ki, hogy ez a szabály ösztönzésként is használható,amellyel a másik szerződő felet kompromisszumra lehet késztetni. United Nations Conference on the Law of Treaties, Official Records, Vienna 1968/1969, A/Conf.
39/11/Add. 2, 78. old.
Vető és előre nem
látható megváltozása esetén
a szerződést megszüntessék, attól visszalépjenek
vagy alkalmazását felfüggesszék. Egy ilyen lé-
pés azonban csak akkor tehető, ha ezeknek a
körülményeknek a fenntartása képezte a lényegét
annak, hogy a felek a szerződés kötelező ha-
tályát magukra nézve elismerték, és ha a válto-
zás hatására alapvetően megváltozik a szerződés
alapján még teljesítendő kötelezettségek mérté-
ke. Ugyanezen cikk 2. b. pontja azonban ki-
mondja, hogy a körülmények alapvető megvál-
tozására nem lehet hivatkozni, ha a változások
az erre hivatkozó fél magatartása miatt követ-
keztek be. Ezáltal érvényre jut a venire contra
factum proprium elve, tehát az, hogy egyik fél
sem juthat előnyhöz saját jogellenes magatartá-
sa folytán. Azoknál a szerződéseknél, amelyek
határvonalat állapítanak meg, ugyancsak nem
alkalmazható a körülmények alapvető megvál-
tozásának szabálya (2. a. pont.)
3
. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Nemzetközi Jogi Bizottsága (ILC) a korábban szokásos „Clausula rebus sic stantibus” formulát azzal a megokolással vetette el, hogy a múltban ezt hallgatólagosan a szerződések résziének tekintették
4
, amely viszont önkényeskedést tett lehetővé. Ennek, a nemzetközi kapcsolatok fejlődése által megha-
ladottá vált szubjektív doktrínának a veszélye
abban rejlett, hogy bármely szerződést meg-
szűntnek lehetett tekinteni pusztán azon az ala-
pon, hogy változások következtek be. Az ILC to-
vábbá arra törekedett, hogy a körülmények
alapvető megváltozásának elvét alkalmazási te-
rületének körülhatárolásával objektívebbé tegye.
A körülmények alapvető megváltozásának el-
ve csak kivételesen alkalmazható, amit különö-
,sen a szocialista államok képviselői hangoztattak
az ILC-ben folyó munka során
5, de a szakirodalomban is kialakult ilyen álláspont
6
. Ez a norma nem csodaszer, amely segítségével a fennálló szerződéseket felül lehetne vizsgálni és amenynyiben szükséges, meg lehetne szüntetni. Az ál-
lamközi szerződéses kapcsolatokban lehetőség
van más eszközök alkalmazására is, amelyek se-
gítségével a megfelelő előfeltételek megléte ese-
tén a szerződések megszüntethetők
7
.Következésképpen elhibázott lenne ennek a normának
3
2) jegyzet, 297. old.
4
2) jegyzet 78. old.
5
Így pl. a szovjet képviselő 1968-ban. UN-DOC.
A/Conf. 39/11, 368. old.
6
Példaként különösen Haraszti említhető.
Haraszti György: Somé Fundamental Problems of the Law of Treaties, Budapest 1973. 402. old.
7
Tunkin,G. I. 1963-ban az ILC-ben e norma je-
lentőségét viszonylagossá tette, amennyiben rámutatott,
hogy ez csak kiegészítő eszköz a szerződések felülvizs-
gálatához. ILC-Yearbook, 1963. Vol. I. 155. old.
1977. március hó változásának viszonylag csekély valószínűségű
előfordulását. Másrészt nem hagyható figyelmen
kívül, hogy kizárt a teljes jövőbeli fejlődés és az
összes eshetőség pontos előrelátása, amit különö-
sen hosszúlejáratú szerződések feltételeznek. En-
nek következtében lehetséges kellene hogy le-
gyen, hogy a szerződéses rendelkezésekkel
fel nem ölelt jövőbeli változásokra a körülmények
alapvető megváltozásának szabálya mégis alkal-
mazásra kerüljön.
A bécsi konvenció 62. cikk 3. pontja lénye-
gében negatív módon fogalmazza meg az 54.
cikka) pontjában foglalt szabályt, amely lehe-
tővé teszi, hogy a szerződés rendelkezéseinek
megfelelően a szerződés megszűnjék, vagy hogy
attól valamelyik fél visszalépjen. Itt szerződés-
ben megszabott feltételekről’ van szó, amelyek
összefüggésben állhatnak valamilyen határidő-
vel, általában egy meghatározott esemény vagy
akár meghatározott változások bekövetkeztével.
Az említett visszalépési vagy megszűnési
feltételektől megkülönböztetendő a gazdasági
jellegű szerződésekben található eltérési zára-
dék, amely egyetlen következménye a szerződés
felfüggesztése, tehát nem általános megkérdő-
jelezése. Ez azt jelenti, hogy a záradék hatása
magában a szerződésben körülhatárolt, kivételes
helyzetekre korlátozódik. Példaként említhető
az 1947. október 30.-án kötött Általános Vám-
és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) XII. és
XIV. cikkelye. A XII. cikkely a fizetési mérleg-
ről rendelkezik. Kimondja, hogy kivételes hely-
zetekben külföldi pénzügyi helyzete és kifizetési
mérlege megóvása érdekében bármelyik szerző-
dő fél korlátozhatja a bevitelre engedélyezett
áruk mennyiségét vagy értékét, amelyek esetén
az ilyen korlátozás megengedett: éspedig hogy
„(i) valutatartalékai jelentős csökkenésének ve-
szélyét megelőzze, vagy a csökkenést megállít-
sa; vagy (ii) ha a szerződő fél igen alacsony va-
lutatartalékkal rendelkezik, biztosítsa a tartalé-
kok növekedésének méltányos ütemét”
19
. A XIV. cikkely egy olyan eltérési záradékot tartal-
maz, amely kimondja, hogy a nemzetközi keres-
kedelmi és fizetési forgalom egyensúlyának lé-
nyeges és általános zavara esetén bármely szer-
ződő fél, amely a XII. cikkely alapján korláto-
zásokat alkalmaz, e korlátozásokon enyhíthet, és
eközben eltérhet a XIII. cikkely rendelkezései-
től oly mértékben, amely szükséges ahhoz, hogy
kontingensen felül pótlólagos behozatalra kerül-
hessen sor (a szerző kiemelése).
Míg az eltérési záradék
általában a szerződéses rendelkezések felfüggesztéséhez vezet, addig
a
szükséghelyzetre vonatkozó záradék a szerző-
dés megszűnését eredményezi. A nemzetközi
szerződéses gyakorlatban viszonylag gyakran
használják fel a szükséghelyzetet, mint olyan al-
kalmat, amely mentesít a szerződéses kötelezett-
19
Berber,F.: Völkerrecht, Dokumentensammlung,
Bd. I. München, 1967, 1198. old. 20
19) jegyzet, 1204. old. ségek alól. Példaként említhető a nemzetközi
polgári repülésről 1944. április 7.-én aláírt
egyezmény, amelynek 89. cikke kimondja: „Há-
ború esetén az Egyezmény rendelkezései nem
érinthetik a Szerződő Államok cselekvési Sza-
badságát, akár hadviselő felek, akár semlegesek.
Ugyanez az elv vonatkozik arra a Szerződő Ál-
lamra, amely szükséghelyzetben
lévőnek nyilvánítja magát, és ezt a tényt a Tanács tudomására
hozza.”(a szerző kiemelése).
Az a felfogás, hogy a szerződés megszűné-
séről, felfüggesztéséről, valamint a szerződéstől
való visszalépésről rendelkező szerződéses kikö-
tések még akkor sem tartoznak a körülmények
alapvető megváltozása szabályának alkalmazási
területéhez, ha változásokkal vannak összefüg-
gésben, a nemzetközi jogban nem egyértelmű-
en elfogadott. így pl. W. M. Sursalov szerint
a clausula rebüs sic stantibust a nemzetközi köz-
jogi szerződésekben eleve feltételezik és hatása
bizonyos feltételektől függ
22
.Elsősorban burzsoá jogászok beszélnek a szerződésileg rögzített fel-
tételeknél egy „intézményesített”vagy „jogszabályba foglalt”
24
clausula rebus sic stantibusról. Ennek az elvnek ilyen felfogását összefüg-
gésbe hozzák azzal a néhány szerződésben rög-
zített eljárással, amely azt célozza, hogy a szer-
ződés alkalmazásával vagy értelmezésével kap-
csolatos vitás esetet a felek egy választott fórum
elé terjesszék. Egy ilyen eljárás a clausula rebus
sic stantibusra történő hivatkozást kizárná
25
.Példaként említhető többek között a Benelux
Gazdasági Unióról szóló egyezmény 44. cikke,
amely kimondja, hogy amennyiben valamely vi-
ta a Miniszteri Bizottság keretében nem oldható
meg, akkor akár a felek közös megkeresése, akár
egyoldalú kérelem alapján az ügyben választott-
bíróság dönt.
26
A körülmények alapvető megváltozásának
szabályát vizsgálva ezt a normát elhatároltuk a
21
19) jegyzet, 97. old. A szükséghelyzetet, mint a
szerződéses kötelezettségek alól mentesítő okot, a szovjet nemzetközi jogászok is elismerik. Ld.:
Sadorosny,G.: Békés egymás mellett élés és a nemzetközi jog (orosz
nyelven), Moszkva ,1964, 273. old. továbbá
Filippov,S.: A nemzetközi szerződés kikötései az elméletben és a
gyakorlatban (orosz nyelven) Moszkva, 1958, 81. és 85.old. Sursalov
V. M.: A nemzetközi szerződések ha-
tékonyságának feltételei (orosz nyelven) Moszkva, 1957, 123. old.
22Sursalov,V. M.: A nemzetközi szerződések ha-
E.van Bogáért.Törekvései arra irányulnak, hogy e
norma egyoldalú alkalmazását elkerülje. Véleményem szerint ezáltal a körülmények alapvető megváltozásának szabálya a szerződés revíziójával válik azonossá.
Ld.: Le sens de la clause „rebus sic stantibus” dans le droit du gens, Revue Générale de Droit International Public, 1966, No. 1., 49. old. így pl.
Gentzcke,B. K. monográfiájában: Aus-
weich- und Katastropheraklauseln im internationalen Wirtschaftsrecht, Göttingen, 1959, 173—177. old. Véleménye szerint az eltérési klauzula célja a clausula re-
bus sic stantibus pontosítása, meghatározott alkalmazási esetekre tartalmának világos körülhatárolása és ezáltal normába foglalása.
25
23)jegyzet, 71. old.
26
19) jegyzet, 602. old.
166
visszalépés és a megszűnés szerződésben megha-
tározott eseteitől. Itt nyert ismereteink teljes
egészében alkalmazhatók a körülmények alap-
vető megváltozásának szabálya és a felmondás
közötti viszonyra is, kiváltképpen, hogy utóbbi
túlnyomórészt szerződéses kikötésként szerepel,
így a bécsi konvenció 54. cikke szerint egy nem-
zetközi szerződés rendelkezéseivel összhangban
felmondással is megszüntethető. Sőt az 56. cikk
értelmében lehetséges az egyoldalú és elfogadás-
ra kötelezett akaratnyilatkozat formájában meg-
jelenő felmondás a szerződés kifejezett rendel-
kezése hiányában is. Ennek mindenesetre előfel-
tétele, hogy a szerződő felek a felmondás lehető-
ségét meg kívánták adni, vagy hogy a felmon-
dás joga a szerződés természetéből és olykor a
szerződéskötés körülményeiről is következzék.
Szerződéselméleti szempontból érdekes kér-
dést jelent a bécsi konvenció 56. cikk 1. a) pont-
ja. amely a szándék megállapítása esetén lehető-
vé teszi a felmondást. Először is ez a rendelkezés
bizonyos vonatkozásban kiegészíti a 62. cikk 1.
pontját, mert míg utóbbi a körülmények előre
nem látható meigváltozásából indul ki, addig
előbbinél a felmondási klauzula hiánya esetére
a felmondási szándék szolgál a felmondás lehe-
tőségének alapjául. Itt abból a megfontolásból
kell kiindulni, hogy a szerződő feleknek szándé-
kukban áll a felmondás, tekintettel arra, hogy
— mégha csak egészen általában is — olyan
meghatározott események, tehát változások be-
következtével számolnak, amelyek az ilyen jel-
legű felmondásnál nem feltétlenül bizonyulnak
alapvetőnek. Másodszor a felmondással élő szer-
ződő fél az 56. cikk 2. pontja szerint felmondási
szándékát legalább tizenkét hónappal korábban
köteles tudtul adni. Ezzel kapcsolatban elfogad-
ható az a vélemény, hogy itt nem lehet szó szük-
séghelyzetről
27
. Harmadszor a felmondás sem
mint kifejezett rendelkezés, sem mint szándék,
nem zárhatja ki a körülmények alapvető meg-
változása szabályának alkalmazását
28
. Kizárás csak azzal kapcsolatban lehetséges, amire a fel-
mondás vonatkozik vagy vonatkozhat. Negyed-
szer a hallgatólagos felmondásra vonatkozó ren-
delkezésből következtetni lehet arra, hogy a
szerződés stabilitásának nincs abszolút jellege.
A szerződéstől való visszalépésre vagy a
szerződés megszűnésére vonatkozó klauzulák
adott körülmények között általános fenntartá-
sok formájában is létrejöhetnek. Ez a lehetőség
indirekt módon levezethető a bécsi konvenció 19.
27
Liszitzin,O. J.: a felmondási határidőből kiin-
dulva, a szükséghelyzet alkalmazását kizárja. Ld.: Treatise and Changed Circumstances (Rebus sic stantibus),
American Journal of International Law, 1967, No. 4.
920. old.
28
Wengeler,W. ezzel ellentétes véleményt képvi-
sel: egy felmondás, különösen ha össze van kötve a
szerződés revíziójára irányuló tárgyalásokkal, kizárj a clausula rebus sic stantibusra történő hivatkozást.
Ld.: Völkerkecht, Bd. I. Berlin (West) 1964, 375. old.
Hasonló véleményen van D. Anziíotti is. Lehrbuch des Völkerrecnts, Bd. 1., Berlin und Leipzig 1929, 357. old.
cikk
b) pontjából. Az államközi szerződéses kap-
csolatokban olykor közvetlenül a szerződések-
ben élnek fenntartásokkal. Példaként említhető
a nemzetközi légi járatok átmenő forgalmáról
1944. december 7.-én aláírt egyezmény I. cikké-
nek 5. szakasza, mely szerint: „Mindegyik Szer-
ződő Állam fenntartja magának azt a jogot, hogy
megtagadja vagy visszavonja a másik Állam lé-
giközlekedési vállalatának adott hozzájárulást
vagy engedélyt, ha nincs meggyőződve arról,
hogy a tulajdon túlnyomó többsége vagy a tény-
leges ellenőrzés a Szerződő Állam állampolgárai-
nak kezében van . . ,”
29
. Hasonló jellegű fentartást tartalmaznak az
olyan rendelkezések is, mint a stratégiai táma-
dófegyverek időleges korlátozásáról 1972. május
26.-án kötött szovjet—amerikai egyezmény
VIII. cikke, amelyben rögzítették a szerződő fe-
leknek azt a jogát, hogy visszalépjenek a szerző-
déstől, amennyiben rendkívüli körülmények or-
száguk „létfontosságú érdekeit” veszélyeztetik
30 Ezek a kvázi fenntartások nem cserélendők
össze a tulajdonképpeni, valódi fenntartásokkal,
amelyek egy szerződés aláírásakor, ratifikációja-
kor, elfogadásakor, jóváhagyásakor vagy az ah-
hoz való csatlakozáskor tehetők.
Mindenekelőtt megállapítható, hogy a fenn-
tartás és a körülmények alapvető megváltozásá-
nak szabálya között lényeges különbség van: a
fenntartás a bécsi konvenció 19. cikke
a) pontja értelmében a szerződésben kizárható. így pl. az atomfegyverek Dél-Amerikában történő alkal-
mazásának tilalmáról, 1967 február 14.-én kötött
szerződés 27. cikke kimondja, hogy: „Ehhez a
szerződéshez fentartások tétele nem megenge-
dett”.
31
Ezzel szemben a körülmények alapvető
megváltozásának szabályát nem lehet kiizárni,
mert ennek alkalmazásáról nem lehet lemondani.
Itt azt kell világosan látni, hogy nincs olyan ál-
lam, amely önként lemond a jövőbeli változá-
soknak más államokkal kötött szerződéseire gya-
korolt befolyásáról, tekintettel arra. hogy egy
ilyen jellegű szerződéses lemondás adott körül-
mények között elviselhetetlen terhet jelenthet
az állam számára, sőt előfordulhat, hogy létét is
fenyegetheti. A körülmények alapvető megvál-
tozásának szabálya, az előbb mondottaktól füg-
getlenül is elsőbbséget élvez olyan szerződéses
kikötésekkel szemben, amelyekkel a felek az
esetleges jövőbeli változásoknak a megkötött
szerződésekre gyakorolt hatását kívánják kizárni
32
. Ha ennek a normának a kizárása egy, az
államközi szerződéses kapcsolatok szempontjá-
ból fontos szerződésben, nevezetesen a bécsi
29
19) jegyzet, 1924. old.
30
16) jegyzet, 1362. old.
31
16) jegyzet, Bd. 2. 961. old.
32
Ld. ehhez, ha kissé módosítva is,
Berber,F. álláspontját, aki szerint egy olyan értelmű ígéret, hogy
a fél nem hivatkozik a clausula rebus sic stantibusra,
a maga részéről ismét csak a clausulának van alávetve.
Lehrbuch des Völlkerrechts, Bd. I. München 1960 462 old.
167 konvencióban nem is volt lehetséges, akkor
ugyanez, egy speciális szerződésben éppen olyan
kevéssé lesz léhetséges.
Kiemelendő továbbá, hogy fenntartással a
körülmények alapvető megváltozása nemzetközi
jogi szabályának hatását a fenntartással nem
érintett kérdésekre nem lehet kizárni. A nem-
zetközi jogi irodalomban
33
a körülmények alapvető megváltozásának szabályát némelykor hall-
gatólagos fenntartásnak tekintik. Ez a felfogás
nyilvánvalóan arra a meghaladott szubjektív el-
méletre támaszkodik, mely szerint a clausula re-
bus sic stantibus minden szerződésben benne-
foglaltatik; éppen ezért ezt a felfogást el kell
utasítani.
A körülmények alapvető megváltozásának
szabálya megkülönböztetendő továbbá a szerző-
dések módosítására (revíziójára) és felülvizsgá-
latára vonatkozó rendelkezésektől. A szerződő
felek érdekeik védelmének figyelembevételével
a jövőben is vesznek fel szerződéseikbe módosí-
tást lehetővé tevő rendelkezéseket. E rendelke-
zéseknek az a feladatuk, hogy az állandóan vál-
tozó objektív realitáshoz való igazodás céljából
lehetővé tegyék a szerződések megváltoztatását
és kiegészítését. Néhány szerződés ilyen jellegű
rendelkezéseiben kifejezetten figyelemmel
vannak a várható változásokra. A Németor-
szágról szóló szerződés 10. cikke például kifej-
ti, hogy „az aláíró államok e szerződés és a ki-
egészítő szerződések rendelkezéseit felülvizsgálják:
b) minden olyan helyzetben, amikor az ösz-
szes aláíró állam felfogása szerint az e szerződés
hatálybalépésekor fennálló körülményeikhez ké-
pest alapvető jellegű változások következtek be.”
34Az ilyen jellegű revíziós klauzula és a kö-
rülmények alapvető megváltozásának szabálya
között azonosság fedezhető fel: mindkét rendel-
kezés érvényesítésének előfeltétele alapvető vál-
tozások bekövetkezte. Az itt idézett szerződés 10,
cikke egy szerződésben meghatározott revíziós
rendelkezés, amellyel a körülmények alapvető
megváltozásának objektív jellegű normája nem
zárható ki. Ez még fokozottabb mértékben áll
azokra a revíziós klauzulákra, amelyék a legki-
sebb mértékben sem utalnak változásokra. A
fent elmondottak fényében nem követhető az a
néhány jogász által képviselt álláspont, mely
szerint azokra a szerződésekre, amelyek revíziós
vagy választottbírósági klauzulát tartalmaznak,
semmilyen kiegészítő clausula rebus sic stanti-
bus nem vonatkozhat, mivel az előbbiek amúgy
is magukban foglalják az esetleg előforduló le-
hetséges eseteket
33
.3:1Példaként említhetők: Jogi szakszótár (orosz
nyelven) 2. kötet, második kiadás, Moszkva, 1956, 319.old.,Lewin—Kaljusnaja:Völkerrecht, Lehrbuoh, Berlin, 1987, 105. old.,Sauer,W.: System des Völkerrechts,Bonn, 1952, 389. old.
Fauchille,F.: Traité de droit intern a tional public, Paris, 1926, t. I. 384. old.
3,1
16) jegyzet Teil 2, 555. old.
3″‘ E nézet védelmezői közül kiemelendők:
Connel, D. O.: International Law, Vol. I. London 1965, 297. old.és Fleischhauer,aki az NSZK képviselője volt a bécsi
A körülmények alapvető megváltozásának
szabály a-és a szerződésben meghatározott vagy
általában megállapodáson nyugvó revíziós lehe-
tőségek között három vonatkozásban állapítható
meg eltérés. Először is a revízió lehetősége a
szerződő felek egyetértésén alapszik, mégpedig
konkrét szerződéses rendelkezés vagy a felek kü-
lön megállapodása formájában. Ezáltal a szerző-
dés revíziója feltételezi a másik fél hozzájárulá-
sát. Néhány szerződésben kifejezett utalás tör-
ténik a másik fél hozzájárulására, mint pl. az
1959. december l.-i Antarktisz szerződés XII.
cikkében. Eszerint a rendelkezés szerint a szer-
ződés mindenkori megváltoztatása vagy kiegé-
szítése „a szerződő felek egyhangú határozatá-
tól” függ
36
.
Ezzel szemben a körülmények alapvető
megváltozásának szabálya alkalmazása során
nem követeli meg feltétlenül a másik fél hoz-
zájárulását, mivel ellenkező esetben ennek a
normának az államközi szerződéses kapcsolatok-
ban nem lenne létezési jogosultsága. Másodszor
a szerződésben meghatározott revíziós rendel-
kezések a legtöbb esetben közvetlenül kapcso-
lódnak egy viszonylag átfogó eljárási mechaniz-
mushoz, mint pl. az ipari tulajdon védelmére
1883. március 20.-án kötött Párizsi Uniós Egyez-
mények 1967. július 14.-i szövege, amely igen
aprólékos revíziós rendelkezéseket tartalmaz
37 Ezzel szemben a körülmények alapvető megvál-
tozásának szabályára történő hivatkozáshoz
nincs szükség az ilyen jellegű eljárási szabályok
figyelembe vételére. Harmadszor eltérések van-
nak a következmények tekintetében is. Míg a
körülmények alapvető megváltozására történő
hivatkozás a szerződés megszűnéséhez, az attól
való visszalépéshez, vagy alkalmazásának felfüg-
gesztéséhez vezet, addig a revíziós rendelkezé-
sek egyedüli következménye egy szerződéses
rendelkezés megváltoztatása, illetve új rendel-
kezéssel történő felváltása, ami a szerződésnek
az új adottságokhoz való hozzáigazítását célozza.
Elhatárolandó továbbá a körülmények alap-
vető megváltozásának szabálya a szerződés tel-
jesítésének hirtelen lehetetlenülésétől, amit a bé-
csi konvenció 61. cikke szabályoz. Ennek a ren-
delkezésnek a lényege abban áll, hogy: a lehe-
tetlenülés „a szerződés végrehajtásához elenged-
hetetlenül szükséges tárgy tartós eltűnése vagy
megsemmisülése folytán következett be.”
38
Ez az előfeltétele annak, hogy egy szerződő fél a
szerződés teljesítésének lehetetlenülésére, mint
a szerződés megszűnésének, az attól való vissza-
lépésnek vagy alkalmazása felfüggesztésének in-
dokára hivatkozhasson.
szerződésjogi konferencián. Álláspontját ld.: United Nations O’cmference on tíhe Law of Treaties, Second session, Vienna, 9. April—22. May 1969, Officiail Records.
119. old.
36 18) jegyzet, Teil 2. 689. old.
37 16 jegyzet, Teil 1. 45. old.
38 2) jegyzet 297. old.
168 A gyakorlatban a konvenció e rendelkezé-
se szempontjából többek között számításba jö-
hetnek a következő esetek: egy folyó kiszáradá-
sa, egy sziget elsüllyedése, egy gát vagy egy erő-
mű megsemmisülése, feltéve, természetesen
hogy ezek a szerződés teljesítéséhez elengedhe-
tetlenek. Valamely terület eltűnésére példaként
lehet említeni a Szicíliától 25 mérföldre délre
fekvő sziget, Grechema elsüllyedését, ami éppen
akkor történt, amikor arról folyt a vita, hogy a
sziget mely állam tulajdonát képezi. Egy másik
esetben Trinidad közelében süllyedt el egy kis
sziget, amelyen pár nappal korábban vonták fel
a brit lobogót
39 Itt nyilvánvalóan olyan esetek-
ről van szó, amikor a szerződés teljesítésének
lehetetlenülése abszolút abban az értelemben,
hogy a szerződés tárgya megsemmisült és pót-
lása lehetetlen.
Feltételezhető, hogy az ilyen események
általában az „erőhatalom”, másszóval valami-
lyen természeti katasztrófa következményei (or-
kán, villám, zivatar, szárazság stb.). Az „erőha-
talom” intézménye különben számos nemzetkö-
zi szerződésben említésre kerül, mégpedig eo
nominae vagy közvetett módon, mint „termé-
szeti katasztrófa”. A parti tengerről és a csatla-
kozó övezetről 1958. április 29,-én aláírt egyez-
mény 14. cikk 3. pontja szerint valamely parti
állam felségvizein történő békés áthaladás csak
akkor foglalja magában a tartózkodást és a hor-
gonyzási, ha „ez a normális hajózáshoz tartozik
vagy erőhatalom, illetve tengeri veszély ezt
szükségessé teszi.”
40 Gyakran történnek utalások nemzetközi szerződésekben „természeti ka-
tasztrófákra” vagy „természeti eseményekre”,
mint pl. az 1868. október 17.-én kötött mannhel-
mi revideált Rajnahajózási Akta 1963. novem-
ber 20.-i szövegének 9. cikkében
41 az 1936. szeptember 20-án aláírt montreux-i Tengerszoros egyezmény 16. cikkében
42, valamint a Nemzet-
közi Gabonaegyezmény revíziójáról és kiterjesz-
téséről 1953. április 13.-án aláírt megállapodás
X. cikk 1. pontjában
43
. Ilyen értelmű utalások bilaterális szerződésekben is találhatók, mint pl.
az NDK és az NSZK kormányai között a polgá-
ri személyek és javak NSZK és Nyugat Berlin
közötti tranzitforgalma tárgyában 1971. decem-
ber 17.-én kötött egyezmény 13. cikk 3. pontjában
44 és az NDK és az NSZK közötti forgalom
kérdéseiről 1972. május 26.-án kötött egyezmény
33 Filippow; 21) jegyzet, 78. old.
40 16) jegyzet, Bd. 2. 656. old.
41
Amennyiben útközben természeti események
vagy más elkerülhetetlen véletlen következtében szükségessé válik a rakomány megváltoztatása, és e célból
a zár felnyitása, a hajó kapitányának ezt megelőzően
a legközelebbi vámhivatalnokhoz kell fordulnia, és be kell várnia annak tájékoztatását.”
Berber,F. 19. jegyzet, 1503. old.
42 „Hajókár vagy tengeri veszély esetét kivéve a
tengerszorosokban hadihajók nem tartózkodhatnak
hosszabb ideig, mint amennyi az áthaladáshoz szükséges.”
Berber,F. 19) jegyzet, 1473. old.
43 Bundesgestzblatt, 1953. Teil II, Nr. 12, 221. old.
44 16) jegyzet, Teil 3., 1280. öld.
19. cikk 2. pontjában. Utóbbi rendelkezés a szer-
ződésben megállapítottakon kívül pontosan kö-
rülírt kivételes esetekben megengedi a más he-
lyeken történő utazásmegszakítást és az útról
való letérést, mégpedig olyképpen, hogy ki-
mondja: „Amennyiben szálláshelyek előírásra
kerültek, rendkívüli események, mint pl. balese-
tek, üzemzavarok, megbetegedések vagy termé-
szeti katasztrófák bekövetkeztekor.. . utazás-
megszakítás és útról való letérés más, erre al-
kalmas helyeken is megengedett.”
45 Az itt felsorolt esetekben az „erőhatalom”
illetve a „természeti katasztrófa” szerződéses
rendelkezés tárgyát képezi. Éppen ezért az érin-
tett szerződő fél nem hivatkozhat a bécsi kon-
venció 61. cikkére, hanem csak általában az 54.
cikkre, valamint ha létezik megfelelő szerződé-
ses kikötés, akkor erre az utóbbira. Ha például
a Nemzetközi Gabonaegyezmény revíziójáról és
kiterjesztéséről 1953. április 19.-én kötött megál-
lapodás X. cikk 1. pontjában megjelölt rossz ter-
més következik be, akkor a gabonát exportáló
országnak nem kell a bécsi konvenció 61. cik-
kére hivatkoznia. Elegendő, ha az említett Gabo-
naegyezmény X. cikk 1. pontjára támaszkodva
indítványozza a Tanácsnál, hogy „a szóban forgó
aratási évre kötelezettségei alól teljes mérték-
ben vagy részben mentesítsék.”
46 Az „erőhatalom” lényegénél fogva a kö-
rülmények lényeges megváltozását okozza, mi-
által bizonyos hasonlóságok állapíthatók meg a
szerződés teljesítésének hirtelen bekövetkező le-
hetetlenülése és a körülmények alapvető meg-
változása között. Mindkettő lényeges változások-
ra vezethető vissza. Ez az oka annak, hogy az
államok gyakorlatában és a nemzetközi válasz-
tottbíráskodásban gyakran nem tesznek különb-
séget a két intézmény között. Ez történt a svájci
Szövetségi Bíróság 1954. december 22.-én hozott
választottbírósági ítéletében is, amellyel Görög-
ország és a svéd Alsing Trading Co. Ltd. nevű
társaság közötti ügyben döntött úgy, hogy ala-
pos vizsgálat után egyenlőségjelet tett a clausula
rebus sic stantibus elve és a szerződés teljesíté-
sének lehetetlenülése között
47 Helyesebbnek látszik azonban, ha elválasztjuk egymástól a két in-
tézményt, még akkor is, ha vannak határesetek,
amelyeknél a tartalmi átfedések eleve nem zár-
hatók ki. A megkülönböztetés legfontosabb kri-
tériumának véleményem szerint az tekinthető,
hogy míg a körülmények alapvető megváltozá-
sa esetén még mindig lehetséges ugyan a szer-
45 16) jegyzet, Teil 3., 1339. old.
46
43) jegyzet.
47 A vita lényege az volt, hogy a háború következ-
tében több évre megszakadt szállítások miatt a szerződő feleik kötelezettségeinek fenntartása az 1926. évi szerződés alapján indokolt-e vagy sem. A választottbíróság azt a felfogást tette magáévá, hogy a háború
után kialakult új körülmények nem voltak előre láthatók, és hogy ezek a változások az egyik szerződő fél részére lehetetlenné tették kötelezettségeinek további tel-
jesítését. International Law Reports 1956, 633. old. 1954. december 22.-i ítélet.
ződés teljesítése, csak az nem elvárható és értel-
metlen, addig a szerződés teljesítésének hirtelen
bekövetkező lehetetlenülésekor ugyanez kizárt,
még akkor is, ha az egyik szerződő fél kész len-
ne a további teljesítésre. A különbséget egy el-
képzelt esettel illusztráljuk. 1973-ban a kataszt-
rofális méreteiket öltő aszály mint „erőhatalom”
Etiópiában az állatállomány több mint nyolcvan
százalékának elhullásához és egy sor kisebb
helység megsemmisüléséhez vezetett
48
. Tegyük fel, hogy Etiópia más államokkal szerződést kö-
tött hús szállítására. Etiópia elvileg a katasztró-
fa után is, amely hangsúlyozzuk, a körülmények
előre nem látható alapvető megváltozását jelen-
ti, abban a helyzetben van, hogy szerződéses kö-
telezettségeit teljesíteni tudja. Csakhogy ebben
az esetben saját lakosságának hússal való ellátá-
sát veszélyeztetné jelentősen, kiváltképp miután
ebben az országban az export leállítása ellenére
is éhinség tört ki. így a szerződés teljesítése
Etiópiától nem lenne elvárható és lehetősége
nyílna arra, hogy a körülmények alapvető meg-
változásának szabályára hivatkozzon. Ezzel
szemben az állatállomány teljes megsemmisü-
lése esetén, ami a bécsi konvenció 61. cikke ér-
telmében a szerződés tárgyának megsemmisü-
lését jelenti, a szerződés teljesítése mindenkép-
pen lehetetlen lenne. Ezáltal a szerződés telje-
sítésének hirtelen lehetetlenülése jön szóba. El-
méletileg tehát a körülmények alapvető meg-
változása szabályának alkalmazása az aszály
48 Archiw der Gegenwart, 1973. október 24—26.
1870. old.
sújtotta Szahel övezet államai számára min-
denképpen lehetséges.
49 A bécsi konvenció 61. cikk 1. pontja a szer-
ződés alkalmazásának felfüggesztését írja elő,
amennyiben a lehetetlenülés időleges termé-
szetű. Feltételezhető, hogy a lehetetlenülésnek
ez a speciális esete a szerződés tárgyának lé-
nyegével a legszorosabb összefüggésben áll. A
szerződés alkalmazásának felfüggesztése pl,
Etiópiában, az állatállomány megsemmisülése
esetén nem nagyon jöhetne szóba, hiszen éppen
a szerződés tárgya veszett el. Lehetséges lenne
viszont elekromos energia szállításakor, ha az
érintett erőműnek természeti katasztrófa követ-
keztében bizonyos időre fel kell hagynia az
energia előállításával. Az „erőhatalom” okozta
károk felszámolása után viszont az elektromos
energia további szállítása és ezáltal a szállítási
szerződés teljesítése lehetséges lenne.
Befejezésül ismételten utalni kell arra,
hogy a körülmények alapvető megváltozásának
szabálya nem csodaszer, amellyel meg lehet
szüntetni fennálló szerződéseket. Sokkal inkább
egyike az e célból rendelkezésre álló számos le-
hetőségnek. Alkalmazása semmi esetre sem ve-
szélyeztetheti vagy zavarhatja a nemzetközi
békés együttműködést.
Terz, Panos